Június 12-14

Elég fura, 'változatos' mostanában az időjárás. Ma Budapesten a tiszta kék égből cirrusos, majd ideál kumósból a cirrusos zárton át a zivatarig minden volt, egy napon belül. Ahogy elnézem nincs ez máshol a szomszédoknál se, a hétvégére minden esetre Szlovénia néz ki a legesélyesebbnek.

Remélem a múltkori cikk után már mindenkinek mond valamit ez a diagramm.

Lijak biztos működni fog, ahogy ma is adta, szombat meg jó lehet a hegyek közt is, vasárnap fokozatosan erősödik a szél. Ha valaki nagyon rápörögött a hétvégi repülésre szóljon, mehetünk együtt, egyedül viszont kihagyom.

UPDATE:

Ahogy néztem az xcontesten mindhárom nap adta, ráadásul nem is Lijak hanem a Hegyek. Repültek 200km+ háromszöget, több mint 8 órát, szóval bika hétvége volt. Piszkálná is a csőrömet, hogy nem voltam ott, ha szombaton nem repültem volna át a Balatont (17:15-ös startból!). De így béke van.

Túrák a nyáron

Az elmúlt két hónap tapasztalata - sok minden más mellett - megmutatta, hogy nem működik az, hogy a külföldi utakat teljesen az időjáráshoz igazítjuk, ezzel nem tudnak tervezni az emberek (és a barátnőm se :P ). 

A kobaridi szlovén versenyen (liga adrenalin) is kijött, hogy  mennyire jó dolog együtt , előre megtervezett feladatot repülni! Sokkal nagyobb élvezet, többet tanul belőle az ember, olyat repülhetsz, amire nem is gondoltad, hogy képes vagy. Az Alpokról meg írtam már többször is, azon kívül, hogy elképesztő flash magas hegyek között repülni, sokkal tervezhetőbb, idén nem nagyon volt olyan távom, amikor 3 óra alatt repültem. 

A versenyre járás nekem - és szerintem sokan másoknak - nem annyira pálya, mert tudásszintben messze vagyok, és a motivációm is hiányzik ahhoz, hogy három-négy napot (meteo által előjelzett) hátszélben végigüljek pl. Lijakon. Hasonlóan nem találtam meg a számításom az iskolák által szervezett túrákban sem, hiszen akkor is elmennek ha szar az idő, nem feladatorientált, és a tanulás sem annyira működik. 

A költségekről röviden: 80 euró (kb 23000 Ft) csak nevezési díjként egy (magyar) versenyre nekem sok, nekünk 2 fő / autóval 4 nap szlovénia kijött 40000 Ft/főből (beleértve minden: utazás, kaja, szállás, felszállítás, stb.).

Szóval a lényeg: összeírtam lehetséges hosszú hétvégéket, ha jó az idő menjünk együtt! Én tuti megyek, a kocsimban lesz még 2 főnek hely.

Google naptárként is megosztottam, s kiraktam a jobb oldalon egy boxba is. 

Ha érdekel valamelyik túra, írd be magad a doodle szavazásba!

• Június 12-14
  
• Június 25-28
  
• (Július 10-12 kérdéses)
  
• Július 17-19
  
• Július 31-Augusztus 2
  
• Szeptember 3-6 (Dolomitok)
  

Lehet lesz még további időpont is, de egyelőre ezeket terveztem fixre.

Utazési cél továbbra is Emberger Alm, Schmittenhöhe (Zell am See), Szlovénia. Egy naposként Rax is szóba jöhet, szeptemberben meg Dolomitok a kötelező program.

Készül egy részletes leírás még szlovéniai starthelyekről, remélem hamarosan lesz időm befejezni.

Meteo előrejelzés; meteogramm, szélerősség, gradiens

A wetterzentrale.de az egyik legátfogobb (numerikus, GFS alapú) előrejelzéseket tartalmazó oldal. Javaslom átnézni a GFS alatt található különböző kimutatásokat, a légnyomástól kezdve a várható csapadékig, zivatarosságig, felhőzet vastagságig mindent találhatunk itt kb 5 napra nagy pontossággal megbecsülve.

A siklóernyős pilótát viszont alapvetően a repülés érdekli, nem a meteo, ezért gyorsan szeretne képbe  kerülni. Erre találták ki a meteogrammot, ami áttekintést ad a következő 7 nap várható időjárásáról. Én is előszeretettel linkelek be ilyet az oldalra túra tervek alkalmával.

Arról már könyvet írtak, hogy mit lehet egy ilyen meteogrammból kiolvasni, én csak  hüvelykujj szabályokat, pár tippeket szedtem össsze. Az alábbi példa Budapest aktuális meteogrammját mutatja.

Fentről lefele haladva az egyes sávok tartalma:

• Felhőzet magas (cirrus kb>6 km), közép (alto, kb 2-4 km), és alsó (cumulus) rétegben. Ha túl sok a felhő leárnyékolja a napsütést, legyengíti a termikeket. 
  
• Nyomás talajszinten, hPa-ban. Nagy nyomás esetén anticiklonáris hatás, stabilabb levegő, alacsonyabb nyomás esetén labilisabb.
  
• Szélerősség, szélirány csomóban (5 csomó kb. 10 km/h) a diagrammon jelzett magasságban. Ha több 15 km/h-nál az sok lehet, egyrészt a magasabb hegyek mögötti rotor miatt, másrészt a szél gyakran erősödik ahogy feljebb jutsz, harmadrészt erős szél, ami az alpok gerince felől fúj szinte mindig főnnel jár.
  
• Napi hőmérséklet, harmatpont alakulása. A kettő különbsége szorozva 125 adja a (talajszinthez képesti) felhőalapot.
  
• Relatív nedvesség.
  
• Várható csapadék, mm-ben. A zöld a fixen várható csapadék pl. front hatására, a piros csíkok túlfejlődést, zivatarveszélyt jelzenek.
  

Amit fixen meg szoktam még nézni az a szél különböző magasságokban (fontos!), javaslom a metnet.hu oldalát, 925 hPa az kb. 750 m-nek, 850 hPa az kb. 1500 m-nek, 700 hPa az kb. 3000 m-nek felel meg. Persze az erős termikek ellenállnak a szélnek ezért gyengítik, de ennek is megvan a határa.

Aki hallot a a gradiensről (metnetes példa Magyarországról) vagy Temp diagrammról (wetterzentrale, Innsbruck), röviden a lényeg: a levegő hőmérsékletét, csapadéktartalmát mutatja meg adott magasságban. Sokminden kiolvasható belőle, pl. termikek erőssége különböző magasságban, felhőalap, felhők magassága, túlfejlődési hajlam, stb.

Az osztrákoknak nagy szerencséjük van a Flugwetter.at - alptherm-mel, szerintem ez gyakorlatilag a meteo netovábbja, minden benne van amire kiváncsi lehetsz egyszerű, áttekinthető formában. Ingyenes az oldal, de regisztrációhoz kötött, ha küldesz egy fotót a FAI licenszedről postafordultával megkapod a hozzáférést az oldalhoz. Ha megyünk közösen Ausztriába hozok majd ilyet nyomtatva.

Miben más ez az egész, mint az itthoni repülés?

Az Alpokban alapvetően nem a széllel repülünk, hanem termikekkel. Sőt, minél kisebb a (magassági) szél, annál könnyebb dolgunk van. Azt itthon is tapasztalhatja az ember, hogy különböző magasságokokban különböző irányból, erősséggel fújhat a szél.   

A három alapvető fajta szél (ennél több is van :), amivel találkozhatsz az Alpokban: 

Feláramlás (leejtőszél) a hegy oldalán. Az hogy hol a legerősebb változik a nap során, követi a napot pl. reggel délkeleti starthelyen. Ez az ún. anabatikus szél; mivel a hegy a napsugarak meredekebb beesési szöge miatt jobban melegszik, mint a völgy, hamarabb kialakul a rajta egy feláramlás. A levegőt viszont pótolni kell, ez maga a leejtőszél ami kialakul. A leejtőszél is jön valahonnan, ez a 

Völgyszél. Erről írtam az előző, alpesi meteo bejegyzésben. Nagyon röviden: a völgyekben a nap során kialakul egy, az adott helyre jellemző  irányú szél a völgyben. A völgyszél iránya nagyjából fix, kb. az alpok "belseje", az alpok fő gerince felé fúj. (Akit érdekelnek az okok is, a kulcsszó: "heat low". Lásd video.) 

Magassági szél. Ez a "valódi" szélirány, ami a helyi szélrendszerek felett,  több ezer méter magasan, a szinoptikus helyzetnek (nyomástérkép, hol, merre van anti/ciklon) megfelelően fúj. Itthon gyakorlatilag csak ezzel találkozunk.   

Ez mind szép és jó, de gondolom Téged az érdekel, hogy mennyit lehet repülni. 

• Termikus repüléssel, annyit, amennyi ideig aktív az idő. Ez a gyakorlatban 5-6 órát jelenthet, ha az ember elég kitartó és a tutira megy végig. 
  
• Leejtőzés a völgyszélben. Kb. déltől-kora délutántól szűkebb völgyekben elég erős lehet a völgyszél, hogy megtartson. Egy jó kis termikelés - távrepülés után esti programnak ideális. 
• Gyogyi. Itt is van esti kiáramlás, ami adott esetben kombinálható a völgyszéllel. Tavaly Tolminban volt, hogy este 7 óra után szálltam le.     
  

Alpesi meteo alapok

Régebb óta terveztem írni egy bejegyzést az alpesi meteorológiáról, most hogy volt pár repülhetetlen nap bele is kezdtem. Mivel a témának egyrészt nem vagyok a szakértője másrészt nagyon jó könyvek jelentek meg a témában, a veszélyforrásokra fogok koncentrálni. BTW Most olvasom Dennis Pagen: Understanding the sky c. könyvét, ami a legjobb repülőmeteos mű amivel eddig találkoztam. Ha kell valakinek szóljon.

Szóval a lényeg (szeretitek az irsai olivért? nem vagyok fehérboros de bejön):

A Zivatarfelhőről (cb) mindenki hallott az elméleti oktatás során, a legtöbben már láttak is ilyet. Amiben ez más az Alpokban: a napfényre merőleges nagy felüleleteknek köszönhetően erősebb feláramlások alakulnak ki, ezért könnyebben, gyorsabban kialakulhat labilis időben komolyabb zivatarfelhő. A felhők és a hegyek elég sokat kitakarnak a környezetből, ezért érdemes folyamatosan szemmel tartani a felhőket, és ha kezdenek túlfejlődni inkább elmenni leszállni.

A felhőszívásról nem beszélnék, ajánlom inkább egy horvát pilóta "élménybeszámolóját". A felhőben gyakorlatilag azonnal elveszti az ember az orientációját, és magas hegyek közt ez határozottan káros lehet az egészségre. Akinek még nincs, ajánlom egy iránytű beszerzését, ha van GPS-e akkor is! (Ha tudtok Bp-n boltot, ahol lehet gömbiránytűt venni írjátok meg!) Attól még, hogy a zivatarcella 20-30km-re van ne nyugodjunk meg, mivel a hegyekben a völgyek megvezetik a kifutószelet. Ez a völgyszéllel kombinálva (de önmagában is!) irtózatosan erős / turbulens lehet. Akkor is utolérhet minket, ha nem is tudjuk, hogy a közelben zivatar fejlődik! Szóval először is még repülés előtt nézzük meg az előrejelzést, hogy nem jósolnak-e zivatarokat, másrészt folyamatosan figyeljük a felhők alakulását. Nekem intő jelként nagyon jól szokott még működni, hogy ha bedurran valami a közelben az valahogy labilizálja a levegőt, és elkezd minden jobban emelni. Ilyenkor csukok egy fület és elmegyek leszállni..

Völgyszél talán az egyik legtipikusabb alpesi jelenség, olyannyira, hogy a helyi meteo nem is tesz róla említést (!). Röviden: a nap folyamán kialakul a völgyben egy az adott helyre jellemző irányú szél, ami kb 14 óra körül tetőzik és késő estig fúj. Erőssége függ az évszaktól a napsütés mértékétől, a völgy szélességétől, stb. , de jellemzően 10-30 kmh között van. Akár több száz méter magasságú, szűk völgyben az ezer métert is elérheti (a völgy aljához képest). A völgyszél kialakulásának okait, részletes leírását neten is megtalálhatók, ajánlom Kelly Farina videoit is (angolul) .

Miért fontos ez nekünk? Mert e nélkül nem tudsz biztonságosan repülni. Tudnod kell, hogy hol, merről és milyen erős a völgyszél. Pl. Késő délután repülsz egy K-NY irányú völgyben, ahol azonos irányú völgyszél fúj. Alacsonyan vagy, berepülsz egy a völgyre merőleges lefutó gerincre, hogy a napsütötte nyugati oldalán emelést találj. Most repültél be a LEE oldalra! Ráadásul az ún. partial (részleges) lee oldalra, ami nem csak mechanikus rotor, hanem a napsütés miatt a széttöredezett termikek turbulenciájra is rátesz egy lapáttal. Lásd megint Kelly videoja a leeről és a partial leeről is .

Ezek a leeoldalak elkerülése végett érdemes az egyes repülési területeknek előre utánaolvasni. Jó példa az alábbi ábra, ami Greifenburg nyugati részét mutatja. A völgyszél kelet felől fúj, az Anna Schutz Haus alatti rész részleges lee oldal.

Ha a völgy és a magassági szél azonos irányú, akkor legyünk óvatosok. Egyrészt lehet, hogy nem fogunk tudni dél után elstartolni mert túl erős lesz a szél, másrészt leszállásnál is komoly kihívást jelenthet. Figyeljünk mindig arra, hogy a magasságot a leszálló előtt veszítsük el, mert hátulról lehet nem érjük már el. Ha a magassági szél viszont ellenkező irányú, akkor viszont számoljunk a szélnyírással, amivel kiemelkedés során biztos találkozni fogunk.

Alpesi meteo előrejelzési oldalakról még írni fogok, röviden annyit, hogy a magassági széllel kapcsolatban a legmagasabb hegycsúcsokon lévő szélmérő állomások adatait érdemes nézni, vagy előrejelzési modellek esetén pl. metnet az 1500 vagy 3000 m-hez tartozó oldalakat (850 hpa és 700 hpa) nézzük. Ne feledjük, hogy legtöbbször nem magyar, hanem greenwichi időben (UTC) adják meg az előrejelzést, amihez nyári időszámítás esetén +2 órát hozzá kell adni. Ergo a 12 (UTC) órás előrejelzés azt mutatja, hogy mi lesz 14 órakkor.

Ha viszont már itt tartunk beszéljünk a Főnről. Ha kristálytiszta égbolt fogad Téged a starthelyen, de a helyiek nem repülnek, ne siess a starttal. A "turisták", pl. világtalan német ernyős iskolák tanoncai lecsúszogatása ne tévesszen meg. Ha az Alpok gerincének északi és déli oldala között 3-4 hpa-nál nagyobb a nyomáskülönbség, akkor kialakulhat a főn, mely egy meleg, erősen rotoros, turbulens lee oldali szél, lásd ismét video. Elég jól tudják előrejelezni, de ha valmiért lemaradtál vagy egyszerűen nem vagy képben feltétlenül kérdezd meg a helyieket! Lehet, hogy még repülhetőnek tűnik az idő, de a főn bármikor betörhet a völgybe és akkor nem akarsz a levegőben lenni. Ha lentikuláris felhőket látsz a magasban, az egyértelmű jele a nagyon erős magassági szeleknek.

Persze ha őszinte vagyok, tudni kell, hogy a főn esetén is vannak olyan helyek, amik speciális adottságaiknak köszönhetően is repülhetőek lehetnek (ilyen pl. Bassano). Azt viszont, hogy mikor biztonságos repülni, leginkább a helyiek tudják megmondani.

Április 10-13, Szlovénia

Hi! Csörögjen akit érdekel (20/2166295): ma késő esti vagy holnap reggeli indulással mehetnénk Tolminba, Szlovéniába. Ha nagyon erős lesz a szél megyünk Lijakra. (Feladom az elveimet és a kényelmet, majd valahogy megoldjuk a felszállítást / felmenetelt a kocsiért.)

Gondolkodtam Greifenburgon is, de picit parázok, hogy oda túl erős (turbós) lesz a déli szél, ami a következő napokban várható.

UPDATE: nézzétek meg az xcontestet, Greifenburgban nem repültek nagyot (ha jól láttam távot se adtak le), Tolmin viszont adta. Ki kellett volna menni látjátok. Lett volna 3 vagy 4 tuti napunk (az 8-10 távrepült óra).

Rax helyleírás, élménybeszámoló

Óriási volt, beszámoló alább, addig is gyorsan összeraktam az első videómat:

Hát első tanúlság: ne felejtsétek el bekenni magatokat napolajjal :P

A kiutazás simán ment, 3 óra alatt tényleg ott lehet lenni. Jár a felvonó, félóránként megy és 10 euroért felvisz (mondjátok, hogy Gleitschirm ticket, így kedvezményes). Odajutással, hellyel kapcsolatos infokat megtaláljátok a levlista archivumban illetve a pg-n is van info.

Praktikus tanácsok

• Ha felértek a felvonó állomásától jobbra van a keleti starthely. Meg kell kerülni az állomást, 3 perc séta. 
  
• Így április elején kb. térdig érő hó fogadott, és mivel 1500-on van a starthely s ezért lehet sokáig így marad.
  
• A (K  / DK) starthely abszolút nem kezdőknek való, szűk, közel a felvonó kábel, a tetőtől 40m-el lejjebb kezdődik az erdő, elég meredek a leejtő.
  
• A Rax elég közel van a síkvidékhez, és a Schneebergen kívül nem nagyon védi semmi a magassági széltől, ezért amit a meteo jósol, az itt általában be is jön. (Talán emiatt is ritkábbak a zárt feladatok itt.)
  
• Ha nem startolsz el délelőtt, a starthely előtti hegy termikus áramlása annyira legyengülhet, hogy nem vagy csak nagyon nehéz elmenni. Kb. 1-1,5 óra sétára a felvonótól van egy D-i starthely.
  
• A völgyszél  a Rax gerincével párhuzamosan fúj (ha nem tudod mi az a völgyszél most nézz utána), nem olyan erős kivéve ahol össszeszűkül a völgy, pl. a leszálló mögötti völgy).
  
• Felhőalapon elég hideg van, öltözzetek be, javaslom a síkesztyű + belülre vékony kötött kesztyű kombót (április elején mínusz volt)
  
• A Rax gerincének (nyugati) végén egy elég széles völgy van (kb 4 km). Érdemes előtte nagyon kitekerni, mert leáramlással is számolni kell.
  
• A visszajutás az autóhoz nem olyan egyszerű, mivel a gerinc alatt lévő út igazából csak egy mellékút. Nagyon kicsi a forgalom és a fő völgy elég messze van (kb. 10 km)  
  
• Szóval itt nem árt, ha van valaki, aki fel tud venni kocsival, vagy tudsz mosolyogni és beszélsz pár szót németül.
  
• Aki "csak" termikelni akar s helyben örömrepülni, az végigtolhatja a D-i tájolású gerinc mentén, 4-5 órát biztos fenn lehet maradni.
  
• Ha a Rax valamiért nem adja (pl. túl erős szél), érdemes lehet átnézni a Hohe Wandra, ami nagyon közel van.
  

Élmények

Szubjektíve? Háát mit mondjak :) Ha nem tudod milyen ez, nézd meg a videot, de ettől nem fogod tudni. Ha meg tudod nincs mit mondanom.

A repülésemet feltöltöttem xcontestre, 40km-es háromszöget írtam ki magamnak, de a visszaszáron nem tudtam már átütni egy 4km-es völgyet. Tanulságos megnézni, hogy a helyiek mivel próbálkoztak. Volt aki beletekert a felhőbe 3000-ig és onnan indult el, volt aki talált termiket a hegy DK-i oldalán (és a következő nap ugyanott nem talált semmit, és leszállt ő is a völgybe). 

Hála a szívélyes helyieknek (meglepődtem..) egy óra alatt visszajutottam a kocsimhoz. 

A fordulópontok "készítéséről" és a feladat kiírásáról tervezek egy külön bejegyzést írni, addig is ezt a feladatot felraktam seeyou, wpt és google earth formátumban.