A három alapvető fajta szél (ennél több is van :), amivel találkozhatsz az Alpokban:
Feláramlás (leejtőszél) a hegy oldalán. Az hogy hol a legerősebb változik a nap során, követi a napot pl. reggel délkeleti starthelyen. Ez az ún. anabatikus szél; mivel a hegy a napsugarak meredekebb beesési szöge miatt jobban melegszik, mint a völgy, hamarabb kialakul a rajta egy feláramlás. A levegőt viszont pótolni kell, ez maga a leejtőszél ami kialakul. A leejtőszél is jön valahonnan, ez a
Völgyszél. Erről írtam az előző, alpesi meteo bejegyzésben. Nagyon röviden: a völgyekben a nap során kialakul egy, az adott helyre jellemző irányú szél a völgyben. A völgyszél iránya nagyjából fix, kb. az alpok "belseje", az alpok fő gerince felé fúj. (Akit érdekelnek az okok is, a kulcsszó: "heat low". Lásd video.)
Magassági szél. Ez a "valódi" szélirány, ami a helyi szélrendszerek felett, több ezer méter magasan, a szinoptikus helyzetnek (nyomástérkép, hol, merre van anti/ciklon) megfelelően fúj. Itthon gyakorlatilag csak ezzel találkozunk.
Ez mind szép és jó, de gondolom Téged az érdekel, hogy mennyit lehet repülni.
- Termikus repüléssel, annyit, amennyi ideig aktív az idő. Ez a gyakorlatban 5-6 órát jelenthet, ha az ember elég kitartó és a tutira megy végig.
- Leejtőzés a völgyszélben. Kb. déltől-kora délutántól szűkebb völgyekben elég erős lehet a völgyszél, hogy megtartson. Egy jó kis termikelés - távrepülés után esti programnak ideális.
- Gyogyi. Itt is van esti kiáramlás, ami adott esetben kombinálható a völgyszéllel. Tavaly Tolminban volt, hogy este 7 óra után szálltam le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése