2011. január 15., szombat

Keselyűkkel repülni; a Krn meghódítása

A 2010-es év és egyáltalán eddigi repüléseim egyik legnagyobb élménye volt a szlovéniai Krn csúcs alatt fakókeselyűkkel repülni.
Egyszerűen hátborzongató érzés ezekkel a hatalmas (2,5 méteres szárnyfesztávú!) madarakkal együtt tekerni. Más, főleg ragadozó madarakkal szemben akár 4-5 méter közelre engednek és nem unnak meg vagy zavarnak el öt perc után. Kívánom, hogy mindenki átélje ezt egyszer mert fantasztikus! Soha nem fogod elfelejteni..

Utánanéztem wikipedián, van magyar és angol oldal is; Horvátországban él egy csoport akik rendszeresen átjárnak Szlovéniába, ahol a Stol vagy Krn közelében látni őket a leggyakrabban.
BZS a Pireneusokban találkozott velük amiről a blogjában is írt, Attila meg már nem tudja de a fentiekkel szemben saját fotóval büszkélkedhet.

Sokat kerestem egy jó videót, de megérte. Az alábbi egy rövid dokumentumfilm, a felvételek nagyrészt tandemről készültek (1:15-nél szállnak fel), nálam az ernyős videók között is a top 10-ben van:

Flying with Vultures from Rocketboom on Vimeo.

Először azt terveztem, hogy ennyi lesz a bejegyzés és kész, de kiderült, hogy relative sokan nem repültek még Szlovéniában a Soca völgyében, vagy nem jutottak még fel a Krnhöz. Tessék pótolni, mert gyönyörű a vidék, közel van hozzánk, nincsen igazi völgyszél, barátságosak a szlovénok és jó a pisztráng.

Starthelyleírás van bőven és jó eséllyel a Tolmin feletti Kobaláról startolsz, ezért én csak az út további szakaszára fogok koncentrálni. Mintaként a szeptemberi repülésem szolgált, aminek az érdekessége, hogy 1800-1900 között volt a felhőalap, így az egész Krn (2200) és a gerinc nagy része is felhőben volt. Ez a folyamatosan erősödő keleti széllel együtt egy teljesen átlagos(an jó) napot adott. Tanulság, hogy ilyen napon is be lehet bemenni a Krnhöz, hogy lepacsizzon az ember a keselyűkkel.
A kép jobb alsó sarkában a tolmini leszálló, bal felső végén a Krn van. A kék vonal a talajra vetített track log, az átlátszó szürke/zöld a hozzávetőleges repülési magasság, a kék zászlókkal jelzett pontok termikeket jelölnek. Utóbbiakat a track2thermic programmal készítettem, a DS1158 pont pl. azt jelenti, hogy 1580m-en szálltam be az átlagosan 1m/s körüli termikbe, délies volt a szél és 2-300 m-t emelkedtem a termikben. (Részletes leírás itt.)

Eddig kb. 40 órát repültem a völgyben és ezeken a helyeken szinte mindig volt tekerhető termik, ezért bátran beállíthatjátok akár GPS-be is (pontok letölthető innen).

Miután kitekertünk a Kobalán induljunk el a “Kétpupú” felé. Ennek az elején szokott lenni termik (DS1113, ES1113), de ha nem találunk semmit viszont a gerinc felett vagyunk érdemes továbbmenni, mert a végén szinte mindig jól ki lehet tekerni (CE2126, ES1171 vagy picit tovább a lefutó gerinc tetején). Itt feltétlenül tankoljunk maximum magasságot és úgy induljunk el befele a Krn teknő keleti lefutó gerince mentén:
A magasságra elsősorban azért van szükségünk, mert mire beérünk a belső gerinchez 6-7 km-re leszünk a Soca völgyétől, ami inkább pszichés, mint vészes, tekintve hogy kb 1300-1500 méterrel felette is vagyunk a völgynek amit így még 6-os siklószámmal is kényelmesen elérünk.
Két dologra érdemes figyelni a Krn megközelítésekor / teknő feletti átrepülésekor:
  • az első figyeljünk a felhőalap közelségére, főleg ha északias komponense is van a magassági szélnek a Krn és a teknő nagy része felett felhők fognak ülni amik hol csak tartogatnak hol meg bikán emelnek.
  • a másik a siklópálya a szél viszonylatában; pl. ha nyugatias a szél és a nyugati lefutó gerinc alá érünk be a lee oldal könyörtelenül le fog mosni minket. Ilyen esetben is biztonságosabb a teknőt nagy ívben kerülve a Krn gerinc alatt közvetlenül menni. Nem csak sokkal szebb ez, hanem általában tart annyit, hogy csak siklásban is beadja a túlsó oldal.
A keselyűk (több, mint egy tucat volt) az EE1181 és az ES1179 körül voltak, az utóbbinál tekertem egyikükkel vagy 10 percet termikben testközelben..

Ha valamiért nincsenek itt, vagy csak kigyönyörködtük magunkat a Krnben (tessék benézni mögé is! van egy álomszép tengerszem a Krn mögötti holdbéli tájon) érdemes továbbmenni:
Ha magas az alap (2200) és nincs (szembe) szél akkor lehet direktben siklani a Stolra, de minden más esetben hátul a Polovnik a megbízhatóbb megoldás, s nem utolsó sorban a másik nagy kedvencem a Krn után.

Zárásként egy kedvcsináló video ami pont a 2006-os magyar XC Openen készült, tele nagyon jó kis ‘timelapse’ felvételekkel.

SLO promo from xcm on Vimeo.