Miben más ez az egész, mint az itthoni repülés?

Az Alpokban alapvetően nem a széllel repülünk, hanem termikekkel. Sőt, minél kisebb a (magassági) szél, annál könnyebb dolgunk van. Azt itthon is tapasztalhatja az ember, hogy különböző magasságokokban különböző irányból, erősséggel fújhat a szél.   

A három alapvető fajta szél (ennél több is van :), amivel találkozhatsz az Alpokban: 

Feláramlás (leejtőszél) a hegy oldalán. Az hogy hol a legerősebb változik a nap során, követi a napot pl. reggel délkeleti starthelyen. Ez az ún. anabatikus szél; mivel a hegy a napsugarak meredekebb beesési szöge miatt jobban melegszik, mint a völgy, hamarabb kialakul a rajta egy feláramlás. A levegőt viszont pótolni kell, ez maga a leejtőszél ami kialakul. A leejtőszél is jön valahonnan, ez a 

Völgyszél. Erről írtam az előző, alpesi meteo bejegyzésben. Nagyon röviden: a völgyekben a nap során kialakul egy, az adott helyre jellemző  irányú szél a völgyben. A völgyszél iránya nagyjából fix, kb. az alpok "belseje", az alpok fő gerince felé fúj. (Akit érdekelnek az okok is, a kulcsszó: "heat low". Lásd video.) 

Magassági szél. Ez a "valódi" szélirány, ami a helyi szélrendszerek felett,  több ezer méter magasan, a szinoptikus helyzetnek (nyomástérkép, hol, merre van anti/ciklon) megfelelően fúj. Itthon gyakorlatilag csak ezzel találkozunk.   

Ez mind szép és jó, de gondolom Téged az érdekel, hogy mennyit lehet repülni. 

• Termikus repüléssel, annyit, amennyi ideig aktív az idő. Ez a gyakorlatban 5-6 órát jelenthet, ha az ember elég kitartó és a tutira megy végig. 
  
• Leejtőzés a völgyszélben. Kb. déltől-kora délutántól szűkebb völgyekben elég erős lehet a völgyszél, hogy megtartson. Egy jó kis termikelés - távrepülés után esti programnak ideális. 
• Gyogyi. Itt is van esti kiáramlás, ami adott esetben kombinálható a völgyszéllel. Tavaly Tolminban volt, hogy este 7 óra után szálltam le.     
  

Alpesi meteo alapok

Régebb óta terveztem írni egy bejegyzést az alpesi meteorológiáról, most hogy volt pár repülhetetlen nap bele is kezdtem. Mivel a témának egyrészt nem vagyok a szakértője másrészt nagyon jó könyvek jelentek meg a témában, a veszélyforrásokra fogok koncentrálni. BTW Most olvasom Dennis Pagen: Understanding the sky c. könyvét, ami a legjobb repülőmeteos mű amivel eddig találkoztam. Ha kell valakinek szóljon.

Szóval a lényeg (szeretitek az irsai olivért? nem vagyok fehérboros de bejön):

A Zivatarfelhőről (cb) mindenki hallott az elméleti oktatás során, a legtöbben már láttak is ilyet. Amiben ez más az Alpokban: a napfényre merőleges nagy felüleleteknek köszönhetően erősebb feláramlások alakulnak ki, ezért könnyebben, gyorsabban kialakulhat labilis időben komolyabb zivatarfelhő. A felhők és a hegyek elég sokat kitakarnak a környezetből, ezért érdemes folyamatosan szemmel tartani a felhőket, és ha kezdenek túlfejlődni inkább elmenni leszállni.

A felhőszívásról nem beszélnék, ajánlom inkább egy horvát pilóta "élménybeszámolóját". A felhőben gyakorlatilag azonnal elveszti az ember az orientációját, és magas hegyek közt ez határozottan káros lehet az egészségre. Akinek még nincs, ajánlom egy iránytű beszerzését, ha van GPS-e akkor is! (Ha tudtok Bp-n boltot, ahol lehet gömbiránytűt venni írjátok meg!) Attól még, hogy a zivatarcella 20-30km-re van ne nyugodjunk meg, mivel a hegyekben a völgyek megvezetik a kifutószelet. Ez a völgyszéllel kombinálva (de önmagában is!) irtózatosan erős / turbulens lehet. Akkor is utolérhet minket, ha nem is tudjuk, hogy a közelben zivatar fejlődik! Szóval először is még repülés előtt nézzük meg az előrejelzést, hogy nem jósolnak-e zivatarokat, másrészt folyamatosan figyeljük a felhők alakulását. Nekem intő jelként nagyon jól szokott még működni, hogy ha bedurran valami a közelben az valahogy labilizálja a levegőt, és elkezd minden jobban emelni. Ilyenkor csukok egy fület és elmegyek leszállni..

Völgyszél talán az egyik legtipikusabb alpesi jelenség, olyannyira, hogy a helyi meteo nem is tesz róla említést (!). Röviden: a nap folyamán kialakul a völgyben egy az adott helyre jellemző irányú szél, ami kb 14 óra körül tetőzik és késő estig fúj. Erőssége függ az évszaktól a napsütés mértékétől, a völgy szélességétől, stb. , de jellemzően 10-30 kmh között van. Akár több száz méter magasságú, szűk völgyben az ezer métert is elérheti (a völgy aljához képest). A völgyszél kialakulásának okait, részletes leírását neten is megtalálhatók, ajánlom Kelly Farina videoit is (angolul) .

Miért fontos ez nekünk? Mert e nélkül nem tudsz biztonságosan repülni. Tudnod kell, hogy hol, merről és milyen erős a völgyszél. Pl. Késő délután repülsz egy K-NY irányú völgyben, ahol azonos irányú völgyszél fúj. Alacsonyan vagy, berepülsz egy a völgyre merőleges lefutó gerincre, hogy a napsütötte nyugati oldalán emelést találj. Most repültél be a LEE oldalra! Ráadásul az ún. partial (részleges) lee oldalra, ami nem csak mechanikus rotor, hanem a napsütés miatt a széttöredezett termikek turbulenciájra is rátesz egy lapáttal. Lásd megint Kelly videoja a leeről és a partial leeről is .

Ezek a leeoldalak elkerülése végett érdemes az egyes repülési területeknek előre utánaolvasni. Jó példa az alábbi ábra, ami Greifenburg nyugati részét mutatja. A völgyszél kelet felől fúj, az Anna Schutz Haus alatti rész részleges lee oldal.

Ha a völgy és a magassági szél azonos irányú, akkor legyünk óvatosok. Egyrészt lehet, hogy nem fogunk tudni dél után elstartolni mert túl erős lesz a szél, másrészt leszállásnál is komoly kihívást jelenthet. Figyeljünk mindig arra, hogy a magasságot a leszálló előtt veszítsük el, mert hátulról lehet nem érjük már el. Ha a magassági szél viszont ellenkező irányú, akkor viszont számoljunk a szélnyírással, amivel kiemelkedés során biztos találkozni fogunk.

Alpesi meteo előrejelzési oldalakról még írni fogok, röviden annyit, hogy a magassági széllel kapcsolatban a legmagasabb hegycsúcsokon lévő szélmérő állomások adatait érdemes nézni, vagy előrejelzési modellek esetén pl. metnet az 1500 vagy 3000 m-hez tartozó oldalakat (850 hpa és 700 hpa) nézzük. Ne feledjük, hogy legtöbbször nem magyar, hanem greenwichi időben (UTC) adják meg az előrejelzést, amihez nyári időszámítás esetén +2 órát hozzá kell adni. Ergo a 12 (UTC) órás előrejelzés azt mutatja, hogy mi lesz 14 órakkor.

Ha viszont már itt tartunk beszéljünk a Főnről. Ha kristálytiszta égbolt fogad Téged a starthelyen, de a helyiek nem repülnek, ne siess a starttal. A "turisták", pl. világtalan német ernyős iskolák tanoncai lecsúszogatása ne tévesszen meg. Ha az Alpok gerincének északi és déli oldala között 3-4 hpa-nál nagyobb a nyomáskülönbség, akkor kialakulhat a főn, mely egy meleg, erősen rotoros, turbulens lee oldali szél, lásd ismét video. Elég jól tudják előrejelezni, de ha valmiért lemaradtál vagy egyszerűen nem vagy képben feltétlenül kérdezd meg a helyieket! Lehet, hogy még repülhetőnek tűnik az idő, de a főn bármikor betörhet a völgybe és akkor nem akarsz a levegőben lenni. Ha lentikuláris felhőket látsz a magasban, az egyértelmű jele a nagyon erős magassági szeleknek.

Persze ha őszinte vagyok, tudni kell, hogy a főn esetén is vannak olyan helyek, amik speciális adottságaiknak köszönhetően is repülhetőek lehetnek (ilyen pl. Bassano). Azt viszont, hogy mikor biztonságos repülni, leginkább a helyiek tudják megmondani.

Április 10-13, Szlovénia

Hi! Csörögjen akit érdekel (20/2166295): ma késő esti vagy holnap reggeli indulással mehetnénk Tolminba, Szlovéniába. Ha nagyon erős lesz a szél megyünk Lijakra. (Feladom az elveimet és a kényelmet, majd valahogy megoldjuk a felszállítást / felmenetelt a kocsiért.)

Gondolkodtam Greifenburgon is, de picit parázok, hogy oda túl erős (turbós) lesz a déli szél, ami a következő napokban várható.

UPDATE: nézzétek meg az xcontestet, Greifenburgban nem repültek nagyot (ha jól láttam távot se adtak le), Tolmin viszont adta. Ki kellett volna menni látjátok. Lett volna 3 vagy 4 tuti napunk (az 8-10 távrepült óra).

Rax helyleírás, élménybeszámoló

Óriási volt, beszámoló alább, addig is gyorsan összeraktam az első videómat:

Hát első tanúlság: ne felejtsétek el bekenni magatokat napolajjal :P

A kiutazás simán ment, 3 óra alatt tényleg ott lehet lenni. Jár a felvonó, félóránként megy és 10 euroért felvisz (mondjátok, hogy Gleitschirm ticket, így kedvezményes). Odajutással, hellyel kapcsolatos infokat megtaláljátok a levlista archivumban illetve a pg-n is van info.

Praktikus tanácsok

• Ha felértek a felvonó állomásától jobbra van a keleti starthely. Meg kell kerülni az állomást, 3 perc séta. 
  
• Így április elején kb. térdig érő hó fogadott, és mivel 1500-on van a starthely s ezért lehet sokáig így marad.
  
• A (K  / DK) starthely abszolút nem kezdőknek való, szűk, közel a felvonó kábel, a tetőtől 40m-el lejjebb kezdődik az erdő, elég meredek a leejtő.
  
• A Rax elég közel van a síkvidékhez, és a Schneebergen kívül nem nagyon védi semmi a magassági széltől, ezért amit a meteo jósol, az itt általában be is jön. (Talán emiatt is ritkábbak a zárt feladatok itt.)
  
• Ha nem startolsz el délelőtt, a starthely előtti hegy termikus áramlása annyira legyengülhet, hogy nem vagy csak nagyon nehéz elmenni. Kb. 1-1,5 óra sétára a felvonótól van egy D-i starthely.
  
• A völgyszél  a Rax gerincével párhuzamosan fúj (ha nem tudod mi az a völgyszél most nézz utána), nem olyan erős kivéve ahol össszeszűkül a völgy, pl. a leszálló mögötti völgy).
  
• Felhőalapon elég hideg van, öltözzetek be, javaslom a síkesztyű + belülre vékony kötött kesztyű kombót (április elején mínusz volt)
  
• A Rax gerincének (nyugati) végén egy elég széles völgy van (kb 4 km). Érdemes előtte nagyon kitekerni, mert leáramlással is számolni kell.
  
• A visszajutás az autóhoz nem olyan egyszerű, mivel a gerinc alatt lévő út igazából csak egy mellékút. Nagyon kicsi a forgalom és a fő völgy elég messze van (kb. 10 km)  
  
• Szóval itt nem árt, ha van valaki, aki fel tud venni kocsival, vagy tudsz mosolyogni és beszélsz pár szót németül.
  
• Aki "csak" termikelni akar s helyben örömrepülni, az végigtolhatja a D-i tájolású gerinc mentén, 4-5 órát biztos fenn lehet maradni.
  
• Ha a Rax valamiért nem adja (pl. túl erős szél), érdemes lehet átnézni a Hohe Wandra, ami nagyon közel van.
  

Élmények

Szubjektíve? Háát mit mondjak :) Ha nem tudod milyen ez, nézd meg a videot, de ettől nem fogod tudni. Ha meg tudod nincs mit mondanom.

A repülésemet feltöltöttem xcontestre, 40km-es háromszöget írtam ki magamnak, de a visszaszáron nem tudtam már átütni egy 4km-es völgyet. Tanulságos megnézni, hogy a helyiek mivel próbálkoztak. Volt aki beletekert a felhőbe 3000-ig és onnan indult el, volt aki talált termiket a hegy DK-i oldalán (és a következő nap ugyanott nem talált semmit, és leszállt ő is a völgybe). 

Hála a szívélyes helyieknek (meglepődtem..) egy óra alatt visszajutottam a kocsimhoz. 

A fordulópontok "készítéséről" és a feladat kiírásáról tervezek egy külön bejegyzést írni, addig is ezt a feladatot felraktam seeyou, wpt és google earth formátumban.