Alpesi meteo alapok

Régebb óta terveztem írni egy bejegyzést az alpesi meteorológiáról, most hogy volt pár repülhetetlen nap bele is kezdtem. Mivel a témának egyrészt nem vagyok a szakértője másrészt nagyon jó könyvek jelentek meg a témában, a veszélyforrásokra fogok koncentrálni. BTW Most olvasom Dennis Pagen: Understanding the sky c. könyvét, ami a legjobb repülőmeteos mű amivel eddig találkoztam. Ha kell valakinek szóljon.

Szóval a lényeg (szeretitek az irsai olivért? nem vagyok fehérboros de bejön):

A Zivatarfelhőről (cb) mindenki hallott az elméleti oktatás során, a legtöbben már láttak is ilyet. Amiben ez más az Alpokban: a napfényre merőleges nagy felüleleteknek köszönhetően erősebb feláramlások alakulnak ki, ezért könnyebben, gyorsabban kialakulhat labilis időben komolyabb zivatarfelhő. A felhők és a hegyek elég sokat kitakarnak a környezetből, ezért érdemes folyamatosan szemmel tartani a felhőket, és ha kezdenek túlfejlődni inkább elmenni leszállni.

A felhőszívásról nem beszélnék, ajánlom inkább egy horvát pilóta "élménybeszámolóját". A felhőben gyakorlatilag azonnal elveszti az ember az orientációját, és magas hegyek közt ez határozottan káros lehet az egészségre. Akinek még nincs, ajánlom egy iránytű beszerzését, ha van GPS-e akkor is! (Ha tudtok Bp-n boltot, ahol lehet gömbiránytűt venni írjátok meg!) Attól még, hogy a zivatarcella 20-30km-re van ne nyugodjunk meg, mivel a hegyekben a völgyek megvezetik a kifutószelet. Ez a völgyszéllel kombinálva (de önmagában is!) irtózatosan erős / turbulens lehet. Akkor is utolérhet minket, ha nem is tudjuk, hogy a közelben zivatar fejlődik! Szóval először is még repülés előtt nézzük meg az előrejelzést, hogy nem jósolnak-e zivatarokat, másrészt folyamatosan figyeljük a felhők alakulását. Nekem intő jelként nagyon jól szokott még működni, hogy ha bedurran valami a közelben az valahogy labilizálja a levegőt, és elkezd minden jobban emelni. Ilyenkor csukok egy fület és elmegyek leszállni..

Völgyszél talán az egyik legtipikusabb alpesi jelenség, olyannyira, hogy a helyi meteo nem is tesz róla említést (!). Röviden: a nap folyamán kialakul a völgyben egy az adott helyre jellemző irányú szél, ami kb 14 óra körül tetőzik és késő estig fúj. Erőssége függ az évszaktól a napsütés mértékétől, a völgy szélességétől, stb. , de jellemzően 10-30 kmh között van. Akár több száz méter magasságú, szűk völgyben az ezer métert is elérheti (a völgy aljához képest). A völgyszél kialakulásának okait, részletes leírását neten is megtalálhatók, ajánlom Kelly Farina videoit is (angolul) .

Miért fontos ez nekünk? Mert e nélkül nem tudsz biztonságosan repülni. Tudnod kell, hogy hol, merről és milyen erős a völgyszél. Pl. Késő délután repülsz egy K-NY irányú völgyben, ahol azonos irányú völgyszél fúj. Alacsonyan vagy, berepülsz egy a völgyre merőleges lefutó gerincre, hogy a napsütötte nyugati oldalán emelést találj. Most repültél be a LEE oldalra! Ráadásul az ún. partial (részleges) lee oldalra, ami nem csak mechanikus rotor, hanem a napsütés miatt a széttöredezett termikek turbulenciájra is rátesz egy lapáttal. Lásd megint Kelly videoja a leeről és a partial leeről is .

Ezek a leeoldalak elkerülése végett érdemes az egyes repülési területeknek előre utánaolvasni. Jó példa az alábbi ábra, ami Greifenburg nyugati részét mutatja. A völgyszél kelet felől fúj, az Anna Schutz Haus alatti rész részleges lee oldal.

Ha a völgy és a magassági szél azonos irányú, akkor legyünk óvatosok. Egyrészt lehet, hogy nem fogunk tudni dél után elstartolni mert túl erős lesz a szél, másrészt leszállásnál is komoly kihívást jelenthet. Figyeljünk mindig arra, hogy a magasságot a leszálló előtt veszítsük el, mert hátulról lehet nem érjük már el. Ha a magassági szél viszont ellenkező irányú, akkor viszont számoljunk a szélnyírással, amivel kiemelkedés során biztos találkozni fogunk.

Alpesi meteo előrejelzési oldalakról még írni fogok, röviden annyit, hogy a magassági széllel kapcsolatban a legmagasabb hegycsúcsokon lévő szélmérő állomások adatait érdemes nézni, vagy előrejelzési modellek esetén pl. metnet az 1500 vagy 3000 m-hez tartozó oldalakat (850 hpa és 700 hpa) nézzük. Ne feledjük, hogy legtöbbször nem magyar, hanem greenwichi időben (UTC) adják meg az előrejelzést, amihez nyári időszámítás esetén +2 órát hozzá kell adni. Ergo a 12 (UTC) órás előrejelzés azt mutatja, hogy mi lesz 14 órakkor.

Ha viszont már itt tartunk beszéljünk a Főnről. Ha kristálytiszta égbolt fogad Téged a starthelyen, de a helyiek nem repülnek, ne siess a starttal. A "turisták", pl. világtalan német ernyős iskolák tanoncai lecsúszogatása ne tévesszen meg. Ha az Alpok gerincének északi és déli oldala között 3-4 hpa-nál nagyobb a nyomáskülönbség, akkor kialakulhat a főn, mely egy meleg, erősen rotoros, turbulens lee oldali szél, lásd ismét video. Elég jól tudják előrejelezni, de ha valmiért lemaradtál vagy egyszerűen nem vagy képben feltétlenül kérdezd meg a helyieket! Lehet, hogy még repülhetőnek tűnik az idő, de a főn bármikor betörhet a völgybe és akkor nem akarsz a levegőben lenni. Ha lentikuláris felhőket látsz a magasban, az egyértelmű jele a nagyon erős magassági szeleknek.

Persze ha őszinte vagyok, tudni kell, hogy a főn esetén is vannak olyan helyek, amik speciális adottságaiknak köszönhetően is repülhetőek lehetnek (ilyen pl. Bassano). Azt viszont, hogy mikor biztonságos repülni, leginkább a helyiek tudják megmondani.