Rengeteget tanultam.. Teljesen más ez a hely, mint ahol eddig én is sokat repültem pl. Szlovénia. Sokkal összetettebb az időjárás, jobban résen kell lenni. Legfőképpen a szélre figyeljetek, mert az fúj, mindenhol (minden magasságban) más irányból és erősséggel s persze mindig rossz irányból :P
Ha nem a szélesebb völgyekben repülsz tudnod kell, hogy hol milyen irányú és erősségű szél fúj. pl. Lehet fenn (a magosban) egy nyugati szél, ami a starthely felett inkább DNY, de lent a völgyben erős K-i völgyszél fúj. Ez volt Obertiliachban az utolsó napon. A helyzet viszont trükkösebb, mivel a szomszéd völgyben megszokott K-i völgyszelet teljesen átforgatta a magassági szél és a leszállóban NY volt.
Másik érdekes szitu volt pl. első nap Lienzben, ahol hiába nagy a tér, a völgyben alacsony lévő inverzió alatt begyorsult a völgyszél. Trimmen konkrétan egy helyben álltam (mindez a város közepén 150m-en, mert lusta voltam s vissza akartam szálni a kocsihoz :)
Ha már a meteonál tartunk: a késő nyárhoz képest egész jó idő volt, mivel végig labilis volt a levegő. Cserébe napi rutin volt a zivatarcellák elől menekülés. Azt mondják a belső Alpok nagy részén tavasszal van a legjobb távrepülő idő a nagy hőmérséklet különbségek miatt. Nyáron jellemző, hogy főleg a völgyek elég stabilak, az alpok déli oldala vagy Svájc magas hegyei ilyenkor jobban működnek.
Korántsem egyszerű a dolog, cserébe nagyon változatos! Még én is kóstolgatom, most főleg a lee oldali repüléssel ismerkedtem. Nehéz, nem látom még, hogy mikor lehet rávállalni és mikor necces a dolog. Ha valakinek van tapasztalata írja meg!
Mostanában nincs túl sok időm blogolni, talán majd télen készül részletes helyleírás is. Ha Lienz környékén szeretnél repülni dobj egy mailt, hátha tudok segíteni.
Úticélként Greifenburgot ajánlom első körben, bartságos a hely és nagyon komoly repülős közösség/infrastruktúra alakult ott ki, jó napokon lehet több tucat ernyős is, viszont a tér miatt nem akváriumként éli meg ezt az ember. Sőt, pont a tömeg miatt itt tényleg megvalósul az együtt tekerés s közös távrepülés, amiből sokat lehet tanulni. Tuti tipp még Obertilliach Silliantól kb 20km-re, ez már a Dolomitok kapuja. Aki beszél németül, annak szívből ajánlom Burkhard Martens 'Das Streckenflugbuch' című könyvét, a honlapján pont erről a környékről van fent egy részlet.
Szeptember 3-6 helyett szeptember 10-13: évadzáró túra az észak-olaszországi Dolomitokban. A hely tuti, felvonó visz a 2400m-en lévő starthelyre, leszálló a völgyben a felvonó állomása mellett. A felhőalap jellemzően 3-4000 m, ahonnan a fél Alpok látható, ezzel a hellyel nem lehet betelni.
Ha érdekel jelentkezzetek, én biztosan megyek.
Kedvcsináló video Kellytől:
Egy jó kis 'túravideo' ami bemutatja a környéket:
Repülhetetlen napon klettesteigezni megyünk:
Részemről idén Alpokból ennyi, októberben ha lesz egy jó hétvége egy Lijak befigyelhet még.
A július 27-ei hétvégén Tolminba kirándultunk. Pontosabban csak vasárnap és hétfőn mert szombaton még javában prüszkölt a hidegfront itthon és ott is, ezért szombatra a lájtos indulás mellé egy balatoni vitorlázást terveztünk.
Persze az előző napok „narancssárga” riasztása nem csak a déli megyék háztetőit, de a bérbe vehető hajók felszerelését is amortizálta, így a túl erős szél helyett a hajóhiányra lehetett fogni a program elmaradását.
Kicsit szomorkásan de annál ráérősebben vettük hát az irány Tolmin felé. Hosszas tanakodás után a jól bevált Fehérvár, 8-as, A2-es kombinációt választottuk, ami akkor vált igazán jó döntéssé amikor megláttuk Gerlitzen fölött a „sok, kis fekete pöttyöt”. Felfűtve az utolsó felvonó reményétől nyomtunk egy parkettát a 3.0-ás tdi motornak, ami Szuzkában (alias ML Merci) pihent és a következő pillanatban már ültünk is a felvonón. A Mordor erdejei fölött lógó felhők nem szegték a kedvünk, sőt a felvonó kezelő búcsúját sem vettük fenyegetésnek, amikor leszállás után leálltak a felvonók.
Starthelyen 8 fok, széles mosoly és pakolás, aztán… 1400m gondtalan, „flow” élménnyel teli siklás, csodálatos naplemente és egy majdnem „eszméletlen jó„ spirál jutott osztályrészül, amire nem is számítottunk az nap.
Másnap már Tolminban, a front utáni első nap, windguru szerint gyenge dnyi szél és nulla felhőzet. Hát ez nekem túl sok jót nem jelentett önmagában, de Dudek (Ambrus) felvillanyozva újságolta,h ő 80 km-es háromszöget írt ki a napra, mert tutti időt lát és „kenjük oda” minél jobban.
Na, ennek fényében elsőként értünk Kobalára, és az elsők között startoltunk. Persze én utoljára, mert: az első starthoz Fedémesen edzett, magabiztos technikámmal felvértezve kezdtem hozzá, melynek eredményeként elsőt a második start is követte. Mondom ezt azért mert az egyik befújás után flegmán meg nem fékezett jobb szárny, engem és ernyőm gyorsan helyben hagyva csavart vissza a starthely pázsitjára, annak botanikai különlegességeit közeli vizsgálatára bíztatva. J
A második azonban már hibátlanul be is fejeződött, melyet egy jó félóra tömör szívás követett. Az idő ugyanis még igen buborékos, rázós volt. Fentről körülnézve, társaim mélyen alattam és magasan fölöttem egyaránt, a tavalyi tandem menetből emlékezetes program rajzolódott ki előttem: +/- 100m-es rock’n’roll a Kobala keleti oldalán.
A déli napsütés aztán meghozta a kitartó munka gyümölcsét. A déli oldalt lejtőzve egyre keményebb magot sikerült megtekerni (mint a palacsintát) és 1800ig, felhőalapig emelkedtem. Ekkorra már Misifiú és Roland is elindultak Stoll gerincre, szóval iparkodnom kellett. Az idő tankönyvi volt. Termikben bika liftek, felhőalapról vaj sima siklás. Nem gondoltam, hogy a távrepülés lehet ennyire nyugis. Lógó karral siklottam termiktől termikig, az esti gyogyit meghazudtoló nyugalommal. A fékre ráfogást követő 5 mpben, menetrend szerint felröhögött a varió és már estem is fel megint az első felhőérintésig (2J).
Ajándék termák után irányt a Willi fölötti kétpupu felé vettem, ahol ismét menetrend szerint érkezett a társaitól elszakadt „más”, azaz melegebb levegő. Újabb felhő szagolás és irány tovább (3J).
Az ugratóhegyet ki is kellett hagynom, mert a kétpupu után 2 rugóról siklottam már a Stollra. Annyira azért nem sajnáltam, főleg, hogy így végre volt esélyem utolérni Misiéket.
Stollra 1200-on értem kb. ott kicsit egerészni kellett, de csak annyira, mintha a ló méretű egereket akarnánk keresni. A Stoll innentől tényleg úgy tartott, h egyenes siklásban emelkedtem, ahogy mindenki más is. Amikor éppen nem, akkor meg majd fogok, volt a mondás. És úgy is lett. Nem? De!
A menedékház fölött az érzés leírhatatlan. Golfpálya minőségű fű, egy félkör formájú sziklás medence és éles, füves gerinc ameddig a szem ellát. A repülés képi illusztrációinak begyűjtése közben kétszer találtam magam a felhőben (4 és 5J), ami az antciklonos időjárás miatt teljesen veszélytelen volt, és a „nagy fülek”-nek köszönhetően mindig hamar elmúlt a szürkeség.
Itt úgy véltem, hogy Dudek (aki már a nagykártyákhoz méltóan heverészett a Stoll starthelyen) által kiírt 3ször egyik csúcsának végéhez értem (később kiderült, h korán sem) és indulhatok vissza. Itt jött a kérdés, h 2000-ről az ember merre megy vissza. Én gondoltam egy nagyot és nekiindultam az évek óta áhított Krn csúcsnak. A felhőalap ekkorra már 2000-2200 közé húzódott így volt rá egy kisebb esély, hogy meg tudom lejtőzni…
Stollkról hát a Pulovnikra (Bovec felé lévő gerinc) siklottam át a Soca fölött magasan. Mire átértem a sziklák elé már itt is emelt mindenhol. Fantasztikus élmények sora csak most kezdődött igazán. Vitorlázógépekkel együtt csúsztunk a sziklák előtt, oda-vissza. Együtt tekertem egy legalább 1 m fesztávú nehéz bombázó sasmadárral, aki kb. 5 méterre engedte, hogy megközelítsen, ahonnan már láttam azt is mikor gyanakodva hátranéz rám, és a következő kanyarban helyben is hagy…
A függőleges sziklafalak előtt néhol egyenes siklás ideális emelése 4,5m/s volt, mintha a világ legsimább felvonójában ültem volna. Na ennyit az extrém sportról… J
A gerinc végén azért kellett valamit csinálni is. Nem nagyon lévén utánpótlás, a Rácstól (Rácz Bali) tanult szűk buborék tekerő technikával, azaz „ha megrúg, agyig húzd a féket és fordulj! hogy merre? az mindegy, de az északi féltekén inkább jobbra!” J sikerült újra 2000 m-ig felesni és onnan már a Krn melletti sziklák következtek.
Krn-t hátulról támadva, „csak” a barlang hasadékokat, függőleges szikla rengeteget és a menedékház lobogó zászlóit láttam, a csúcsa folyamatosan felhőben volt.
Nem baj, gondoltam, és türelmetlenül rá is siklottam a messziről futball pályára emlékeztető üde zöld háromszögre, de sajnos nem tartott egyáltalán. Ezt a turisták ki is használtak és csúnyán rám tekertek. Vissza a függőlegesbe. Ezt mindenkinek ajánlom, mint adrenalin fröccs!: a zöld háromszöget majdnem érintve, átsiklani a nyugati oldalra. Olyan mintha egy szakadékba ugranánk, ahol 1000+ m-es mélység tárul elénk egyik pillanatról a másikra. A különbség, h ha minden jól megy nem kezdünk el zuhanni. J
Olyannyira nem, h sikerült is visszaemelkedni 2170ig ahonnan egy „lejentem jeltőzöm a KRN-t” rádióadással adtam hangot az örömömnek.
Innen a hátsó gerincen visszafelé, szinte már enerváltan, a szépség befogadására képtelenül csak arra koncentráltam, h visszaérjek a Kobalára. Ez a Tolminka völgy tetején 1700 m-en egyszerű vállalkozásnak is tűnt, de nem volt az… Sajnos hosszú süllyedés eredményeként egészen a földig értem, egy púppal a Kobala előtt. De egy kicsit sem bántam… Mindent sikerült megrepülni amit első tolmini túra óta akartam: KRN, Stoll, hátsó gerinc, ha nem ragaszkodtam volna a kiírt feladathoz, Bovec is adta volna. J
Összegezve: 3:49 perc után a szögesdrótok között landoltam, majdnem a tehenek hátán, de szerencsére csak majdnem. Bár a hurok nem lett sajnos teljes, az Xcontest jóindulatának köszönhetően befogadták a jeleket, mint egy 57 km-es„flat triangle”. J
Mindenkinek ilyen élményeket kívánok, és Tolminban erre van is lehetőség. Tapasztaljátok meg minél többen! Irány az Alpok! Mert itt a világ legtutibb távrepülő helyei várnak! J
Elég fura, 'változatos' mostanában az időjárás. Ma Budapesten a tiszta kék égből cirrusos, majd ideál kumósból a cirrusos zárton át a zivatarig minden volt, egy napon belül. Ahogy elnézem nincs ez máshol a szomszédoknál se, a hétvégére minden esetre Szlovénia néz ki a legesélyesebbnek.
Remélem a múltkori cikk után már mindenkinek mond valamit ez a diagramm.
Lijak biztos működni fog, ahogy ma is adta, szombat meg jó lehet a hegyek közt is, vasárnap fokozatosan erősödik a szél. Ha valaki nagyon rápörögött a hétvégi repülésre szóljon, mehetünk együtt, egyedül viszont kihagyom.
UPDATE:
Ahogy néztem az xcontesten mindhárom nap adta, ráadásul nem is Lijak hanem a Hegyek. Repültek 200km+ háromszöget, több mint 8 órát, szóval bika hétvége volt. Piszkálná is a csőrömet, hogy nem voltam ott, ha szombaton nem repültem volna át a Balatont (17:15-ös startból!). De így béke van.
Az elmúlt két hónap tapasztalata - sok minden más mellett - megmutatta, hogy nem működik az, hogy a külföldi utakat teljesen az időjáráshoz igazítjuk, ezzel nem tudnak tervezni az emberek (és a barátnőm se :P ).
A kobaridi szlovén versenyen (liga adrenalin) is kijött, hogy mennyire jó dolog együtt , előre megtervezett feladatot repülni! Sokkal nagyobb élvezet, többet tanul belőle az ember, olyat repülhetsz, amire nem is gondoltad, hogy képes vagy. Az Alpokról meg írtam már többször is, azon kívül, hogy elképesztő flash magas hegyek között repülni, sokkal tervezhetőbb, idén nem nagyon volt olyan távom, amikor 3 óra alatt repültem.
A versenyre járás nekem - és szerintem sokan másoknak - nem annyira pálya, mert tudásszintben messze vagyok, és a motivációm is hiányzik ahhoz, hogy három-négy napot (meteo által előjelzett) hátszélben végigüljek pl. Lijakon. Hasonlóan nem találtam meg a számításom az iskolák által szervezett túrákban sem, hiszen akkor is elmennek ha szar az idő, nem feladatorientált, és a tanulás sem annyira működik.
A költségekről röviden: 80 euró (kb 23000 Ft) csak nevezési díjként egy (magyar) versenyre nekem sok, nekünk 2 fő / autóval 4 nap szlovénia kijött 40000 Ft/főből (beleértve minden: utazás, kaja, szállás, felszállítás, stb.).
Szóval a lényeg: összeírtam lehetséges hosszú hétvégéket, ha jó az idő menjünk együtt! Én tuti megyek, a kocsimban lesz még 2 főnek hely.
Google naptárként is megosztottam, s kiraktam a jobb oldalon egy boxba is.
Lehet lesz még további időpont is, de egyelőre ezeket terveztem fixre.
Utazési cél továbbra is Emberger Alm, Schmittenhöhe (Zell am See), Szlovénia. Egy naposként Rax is szóba jöhet, szeptemberben meg Dolomitok a kötelező program.
Készül egy részletes leírás még szlovéniai starthelyekről, remélem hamarosan lesz időm befejezni.
A wetterzentrale.de az egyik legátfogobb (numerikus, GFS alapú) előrejelzéseket tartalmazó oldal. Javaslom átnézni a GFS alatt található különböző kimutatásokat, a légnyomástól kezdve a várható csapadékig, zivatarosságig, felhőzet vastagságig mindent találhatunk itt kb 5 napra nagy pontossággal megbecsülve.
A siklóernyős pilótát viszont alapvetően a repülés érdekli, nem a meteo, ezért gyorsan szeretne képbe kerülni. Erre találták ki a meteogrammot, ami áttekintést ad a következő 7 nap várható időjárásáról. Én is előszeretettel linkelek be ilyet az oldalra túra tervek alkalmával.
Arról már könyvet írtak, hogy mit lehet egy ilyen meteogrammból kiolvasni, én csak hüvelykujj szabályokat, pár tippeket szedtem össsze. Az alábbi példa Budapest aktuális meteogrammját mutatja.
Fentről lefele haladva az egyes sávok tartalma:
Felhőzet magas (cirrus kb>6 km), közép (alto, kb 2-4 km), és alsó (cumulus) rétegben. Ha túl sok a felhő leárnyékolja a napsütést, legyengíti a termikeket.
Nyomás talajszinten, hPa-ban. Nagy nyomás esetén anticiklonáris hatás, stabilabb levegő, alacsonyabb nyomás esetén labilisabb.
Szélerősség, szélirány csomóban (5 csomó kb. 10 km/h) a diagrammon jelzett magasságban. Ha több 15 km/h-nál az sok lehet, egyrészt a magasabb hegyek mögötti rotor miatt, másrészt a szél gyakran erősödik ahogy feljebb jutsz, harmadrészt erős szél, ami az alpok gerince felől fúj szinte mindig főnnel jár.
Napi hőmérséklet, harmatpont alakulása. A kettő különbsége szorozva 125 adja a (talajszinthez képesti) felhőalapot.
Relatív nedvesség.
Várható csapadék, mm-ben. A zöld a fixen várható csapadék pl. front hatására, a piros csíkok túlfejlődést, zivatarveszélyt jelzenek.
Amit fixen meg szoktam még nézni az a szél különböző magasságokban (fontos!), javaslom a metnet.hu oldalát, 925 hPa az kb. 750 m-nek, 850 hPa az kb. 1500 m-nek, 700 hPa az kb. 3000 m-nek felel meg. Persze az erős termikek ellenállnak a szélnek ezért gyengítik, de ennek is megvan a határa.
Aki hallot a a gradiensről (metnetes példa Magyarországról) vagy Temp diagrammról (wetterzentrale, Innsbruck), röviden a lényeg: a levegő hőmérsékletét, csapadéktartalmát mutatja meg adott magasságban. Sokminden kiolvasható belőle, pl. termikek erőssége különböző magasságban, felhőalap, felhők magassága, túlfejlődési hajlam, stb.
Az osztrákoknak nagy szerencséjük van a Flugwetter.at - alptherm-mel, szerintem ez gyakorlatilag a meteo netovábbja, minden benne van amire kiváncsi lehetsz egyszerű, áttekinthető formában. Ingyenes az oldal, de regisztrációhoz kötött, ha küldesz egy fotót a FAI licenszedről postafordultával megkapod a hozzáférést az oldalhoz. Ha megyünk közösen Ausztriába hozok majd ilyet nyomtatva.
Az Alpokban alapvetően nem a széllel repülünk, hanem termikekkel. Sőt, minél kisebb a (magassági) szél, annál könnyebb dolgunk van. Azt itthon is tapasztalhatja az ember, hogy különböző magasságokokban különböző irányból, erősséggel fújhat a szél.
A három alapvető fajta szél (ennél több is van :), amivel találkozhatsz az Alpokban:
Feláramlás (leejtőszél) a hegy oldalán. Az hogy hol a legerősebb változik a nap során, követi a napot pl. reggel délkeleti starthelyen. Ez az ún. anabatikus szél; mivel a hegy a napsugarak meredekebb beesési szöge miatt jobban melegszik, mint a völgy, hamarabb kialakul a rajta egy feláramlás. A levegőt viszont pótolni kell, ez maga a leejtőszél ami kialakul. A leejtőszél is jön valahonnan, ez a
Völgyszél. Erről írtam az előző, alpesi meteo bejegyzésben. Nagyon röviden: a völgyekben a nap során kialakul egy, az adott helyre jellemző irányú szél a völgyben. A völgyszél iránya nagyjából fix, kb. az alpok "belseje", az alpok fő gerince felé fúj. (Akit érdekelnek az okok is, a kulcsszó: "heat low". Lásd video.)
Magassági szél. Ez a "valódi" szélirány, ami a helyi szélrendszerek felett, több ezer méter magasan, a szinoptikus helyzetnek (nyomástérkép, hol, merre van anti/ciklon) megfelelően fúj. Itthon gyakorlatilag csak ezzel találkozunk.
Ez mind szép és jó, de gondolom Téged az érdekel, hogy mennyit lehet repülni.
Termikus repüléssel, annyit, amennyi ideig aktív az idő. Ez a gyakorlatban 5-6 órát jelenthet, ha az ember elég kitartó és a tutira megy végig.
Leejtőzés a völgyszélben. Kb. déltől-kora délutántól szűkebb völgyekben elég erős lehet a völgyszél, hogy megtartson. Egy jó kis termikelés - távrepülés után esti programnak ideális.
Gyogyi. Itt is van esti kiáramlás, ami adott esetben kombinálható a völgyszéllel. Tavaly Tolminban volt, hogy este 7 óra után szálltam le.
Régebb óta terveztem írni egy bejegyzést az alpesi meteorológiáról, most hogy volt pár repülhetetlen nap bele is kezdtem. Mivel a témának egyrészt nem vagyok a szakértője másrészt nagyon jó könyvek jelentek meg a témában, a veszélyforrásokra fogok koncentrálni. BTW Most olvasom Dennis Pagen: Understanding the sky c. könyvét, ami a legjobb repülőmeteos mű amivel eddig találkoztam. Ha kell valakinek szóljon.
Szóval a lényeg (szeretitek az irsai olivért? nem vagyok fehérboros de bejön):
A Zivatarfelhőről (cb) mindenki hallott az elméleti oktatás során, a legtöbben már láttak is ilyet. Amiben ez más az Alpokban: a napfényre merőleges nagy felüleleteknek köszönhetően erősebb feláramlások alakulnak ki, ezért könnyebben, gyorsabban kialakulhat labilis időben komolyabb zivatarfelhő. A felhők és a hegyek elég sokat kitakarnak a környezetből, ezért érdemes folyamatosan szemmel tartani a felhőket, és ha kezdenek túlfejlődni inkább elmenni leszállni.
A felhőszívásról nem beszélnék, ajánlom inkább egy horvát pilóta "élménybeszámolóját". A felhőben gyakorlatilag azonnal elveszti az ember az orientációját, és magas hegyek közt ez határozottan káros lehet az egészségre. Akinek még nincs, ajánlom egy iránytű beszerzését, ha van GPS-e akkor is! (Ha tudtok Bp-n boltot, ahol lehet gömbiránytűt venni írjátok meg!) Attól még, hogy a zivatarcella 20-30km-re van ne nyugodjunk meg, mivel a hegyekben a völgyek megvezetik a kifutószelet. Ez a völgyszéllel kombinálva (de önmagában is!) irtózatosan erős / turbulens lehet. Akkor is utolérhet minket, ha nem is tudjuk, hogy a közelben zivatar fejlődik! Szóval először is még repülés előtt nézzük meg az előrejelzést, hogy nem jósolnak-e zivatarokat, másrészt folyamatosan figyeljük a felhők alakulását. Nekem intő jelként nagyon jól szokott még működni, hogy ha bedurran valami a közelben az valahogy labilizálja a levegőt, és elkezd minden jobban emelni. Ilyenkor csukok egy fület és elmegyek leszállni..
Völgyszél talán az egyik legtipikusabb alpesi jelenség, olyannyira, hogy a helyi meteo nem is tesz róla említést (!). Röviden: a nap folyamán kialakul a völgyben egy az adott helyre jellemző irányú szél, ami kb 14 óra körül tetőzik és késő estig fúj. Erőssége függ az évszaktól a napsütés mértékétől, a völgy szélességétől, stb. , de jellemzően 10-30 kmh között van. Akár több száz méter magasságú, szűk völgyben az ezer métert is elérheti (a völgy aljához képest). A völgyszél kialakulásának okait, részletes leírását neten is megtalálhatók, ajánlom Kelly Farina videoit is (angolul) .
Miért fontos ez nekünk? Mert e nélkül nem tudsz biztonságosan repülni. Tudnod kell, hogy hol, merről és milyen erős a völgyszél. Pl. Késő délután repülsz egy K-NY irányú völgyben, ahol azonos irányú völgyszél fúj. Alacsonyan vagy, berepülsz egy a völgyre merőleges lefutó gerincre, hogy a napsütötte nyugati oldalán emelést találj. Most repültél be a LEE oldalra! Ráadásul az ún. partial (részleges) lee oldalra, ami nem csak mechanikus rotor, hanem a napsütés miatt a széttöredezett termikek turbulenciájra is rátesz egy lapáttal. Lásd megint Kelly videoja a leeről és a partial leeről is .
Ezek a leeoldalak elkerülése végett érdemes az egyes repülési területeknek előre utánaolvasni. Jó példa az alábbi ábra, ami Greifenburg nyugati részét mutatja. A völgyszél kelet felől fúj, az Anna Schutz Haus alatti rész részleges lee oldal.
Ha a völgy és a magassági szél azonos irányú, akkor legyünk óvatosok. Egyrészt lehet, hogy nem fogunk tudni dél után elstartolni mert túl erős lesz a szél, másrészt leszállásnál is komoly kihívást jelenthet. Figyeljünk mindig arra, hogy a magasságot a leszálló előtt veszítsük el, mert hátulról lehet nem érjük már el. Ha a magassági szél viszont ellenkező irányú, akkor viszont számoljunk a szélnyírással, amivel kiemelkedés során biztos találkozni fogunk.
Alpesi meteo előrejelzési oldalakról még írni fogok, röviden annyit, hogy a magassági széllel kapcsolatban a legmagasabb hegycsúcsokon lévő szélmérő állomások adatait érdemes nézni, vagy előrejelzési modellek esetén pl. metnet az 1500 vagy 3000 m-hez tartozó oldalakat (850 hpa és 700 hpa) nézzük. Ne feledjük, hogy legtöbbször nem magyar, hanem greenwichi időben (UTC) adják meg az előrejelzést, amihez nyári időszámítás esetén +2 órát hozzá kell adni. Ergo a 12 (UTC) órás előrejelzés azt mutatja, hogy mi lesz 14 órakkor.
Ha viszont már itt tartunk beszéljünk a Főnről. Ha kristálytiszta égbolt fogad Téged a starthelyen, de a helyiek nem repülnek, ne siess a starttal. A "turisták", pl. világtalan német ernyős iskolák tanoncai lecsúszogatása ne tévesszen meg. Ha az Alpok gerincének északi és déli oldala között 3-4 hpa-nál nagyobb a nyomáskülönbség, akkor kialakulhat a főn, mely egy meleg, erősen rotoros, turbulens lee oldali szél, lásd ismét video. Elég jól tudják előrejelezni, de ha valmiért lemaradtál vagy egyszerűen nem vagy képben feltétlenül kérdezd meg a helyieket! Lehet, hogy még repülhetőnek tűnik az idő, de a főn bármikor betörhet a völgybe és akkor nem akarsz a levegőben lenni. Ha lentikuláris felhőket látsz a magasban, az egyértelmű jele a nagyon erős magassági szeleknek.
Persze ha őszinte vagyok, tudni kell, hogy a főn esetén is vannak olyan helyek, amik speciális adottságaiknak köszönhetően is repülhetőek lehetnek (ilyen pl. Bassano). Azt viszont, hogy mikor biztonságos repülni, leginkább a helyiek tudják megmondani.
Hi! Csörögjen akit érdekel (20/2166295): ma késő esti vagy holnap reggeli indulással mehetnénk Tolminba, Szlovéniába. Ha nagyon erős lesz a szél megyünk Lijakra. (Feladom az elveimet és a kényelmet, majd valahogy megoldjuk a felszállítást / felmenetelt a kocsiért.)
Gondolkodtam Greifenburgon is, de picit parázok, hogy oda túl erős (turbós) lesz a déli szél, ami a következő napokban várható.
UPDATE: nézzétek meg az xcontestet, Greifenburgban nem repültek nagyot (ha jól láttam távot se adtak le), Tolmin viszont adta. Ki kellett volna menni látjátok. Lett volna 3 vagy 4 tuti napunk (az 8-10 távrepült óra).
Óriási volt, beszámoló alább, addig is gyorsan összeraktam az első videómat:
Hát első tanúlság: ne felejtsétek el bekenni magatokat napolajjal :P
A kiutazás simán ment, 3 óra alatt tényleg ott lehet lenni. Jár a felvonó, félóránként megy és 10 euroért felvisz (mondjátok, hogy Gleitschirm ticket, így kedvezményes). Odajutással, hellyel kapcsolatos infokat megtaláljátok a levlista archivumban illetve a pg-n is van info.
Praktikus tanácsok
Ha felértek a felvonó állomásától jobbra van a keleti starthely. Meg kell kerülni az állomást, 3 perc séta.
Így április elején kb. térdig érő hó fogadott, és mivel 1500-on van a starthely s ezért lehet sokáig így marad.
A (K / DK) starthely abszolút nem kezdőknek való, szűk, közel a felvonó kábel, a tetőtől 40m-el lejjebb kezdődik az erdő, elég meredek a leejtő.
A Rax elég közel van a síkvidékhez, és a Schneebergen kívül nem nagyon védi semmi a magassági széltől, ezért amit a meteo jósol, az itt általában be is jön. (Talán emiatt is ritkábbak a zárt feladatok itt.)
Ha nem startolsz el délelőtt, a starthely előtti hegy termikus áramlása annyira legyengülhet, hogy nem vagy csak nagyon nehéz elmenni. Kb. 1-1,5 óra sétára a felvonótól van egy D-i starthely.
A völgyszél a Rax gerincével párhuzamosan fúj (ha nem tudod mi az a völgyszél most nézz utána), nem olyan erős kivéve ahol össszeszűkül a völgy, pl. a leszálló mögötti völgy).
Felhőalapon elég hideg van, öltözzetek be, javaslom a síkesztyű + belülre vékony kötött kesztyű kombót (április elején mínusz volt)
A Rax gerincének (nyugati) végén egy elég széles völgy van (kb 4 km). Érdemes előtte nagyon kitekerni, mert leáramlással is számolni kell.
A visszajutás az autóhoz nem olyan egyszerű, mivel a gerinc alatt lévő út igazából csak egy mellékút. Nagyon kicsi a forgalom és a fő völgy elég messze van (kb. 10 km)
Szóval itt nem árt, ha van valaki, aki fel tud venni kocsival, vagy tudsz mosolyogni és beszélsz pár szót németül.
Aki "csak" termikelni akar s helyben örömrepülni, az végigtolhatja a D-i tájolású gerinc mentén, 4-5 órát biztos fenn lehet maradni.
Ha a Rax valamiért nem adja (pl. túl erős szél), érdemes lehet átnézni a Hohe Wandra, ami nagyon közel van.
Élmények
Szubjektíve? Háát mit mondjak :) Ha nem tudod milyen ez, nézd meg a videot, de ettől nem fogod tudni. Ha meg tudod nincs mit mondanom.
A repülésemet feltöltöttem xcontestre, 40km-es háromszöget írtam ki magamnak, de a visszaszáron nem tudtam már átütni egy 4km-es völgyet. Tanulságos megnézni, hogy a helyiek mivel próbálkoztak. Volt aki beletekert a felhőbe 3000-ig és onnan indult el, volt aki talált termiket a hegy DK-i oldalán (és a következő nap ugyanott nem talált semmit, és leszállt ő is a völgybe).
Hála a szívélyes helyieknek (meglepődtem..) egy óra alatt visszajutottam a kocsimhoz.
tMost hétvége jó lesz, valahova biztos megyünk. A jobb oldali űrlapon tudsz jelentkezni ha érdekel a dolog s még nem tetted. A levlistán szakértjük meg, hogy mi legyen, link jobb oldalt alul.
UPDATE: Szombat reggeli indulással Rax lesz. Ha nagyon jó maradunk vasárnapra is.
A mostani hétvégén is gondolkodtam, de innen nézve elég brutálnak tűnik a 20 km/h-ás északi (hát)szél.. Csatolok is egy ábrát a wetterzentrale-ról. Az tuti, hogy főn van/lesz, a kérdés csak az, hogy meddig ér.
Mindesetre írtam a pgforumba, meglátjuk mit mondanak a helyi arcok, meg hogy alakul ez a hétvége.
Amikor jó az idő. Nincsenek fixen lekötött időpontok. Az alapvető cél 3 napos hosszú hétvégék eltöltése, de ez is az időjárás függvénye.Előzetes tervek szerint április közepétől június közepéig/végéig minden repülhető hétvégén megyünk, jellemzően ebben az idősávban a legerősebb az idő. Alapból három napos hosszú hétvégéket terveztem, egy napot reméljük mindenki könnyen le tud csípni a munkából.
Az alpokban (reméljük:) jobban kiszámítható az idő, legalábbis kevésbé függünk a széliránytól/erősségtől, mint itthon, ezért arra számítok, hogy ha egyszer kimegyünk a napok legalább 75%-a repülhető lesz. Arról, hogy megyünk-e a héten a döntést szerda estig hozzuk meg.
Hova
Alapvetően Ausztria, de nyitott vagyok, lásd uticél kiválasztásának szempontjai.
Emberger Alm, Greifenburg a szezon elején (rossz idő esetén huzogatás Gerlitzenben, ami 1 óra onnan)
Schmittenhöhe, Pinzgau (miután beindul a felvonó)
(Szlovénia, ha a felszállítás megoldható)
Dolomitok ősszel, 4 napos hosszú hétvége keretében
A repülés
Elsősorban távra koncentrálunk, nem cél a reggeli lesiklás, helyben repülés.
A távok célja a megbízható útvonalon, minél magasabban és hosszabban való repülés.
Ha belefér délután/estefele felmegyünk még valahova gyogyiznivagy leejtőzni a völgyszélben.
Alpesi távrepülésre kezdőként egy kb. 10 -15kmh/s átlagos haladási sebességet tervezünk.
A feladatok úgy lesznek kiírva, hogy kb. 2-3 óra alatt megrepülhetőek legyenek. Lesz mindig egy tágítási pont is, amivel lehet növelni a távot. (pl. Emberger Almbanaz Anna Schutz Haus FP)
Jó lenne együtt repülni, egymást segíteni, de nem minden áron. Tudásszint/teljesítmény alapján valószínűleg több csoportra válunk, nincs ebben semmi rossz.
Ki jöjjön, ki ne..
Ez nem egy szervezett túra, nem vagyok oktató, és senkiért semmilyen felelősséget nem vállalok.
Nem árt, ha már egyszer jártál magas hegyek között, pl. Szlovéniában.
Aki képes saját magáért felelősséget vállalni, és nem fogja magát túlvállalni. Nem fogja senki megmondani, hogy mikor repülj és mikor ne, önállóan kell tudni dönteni. Nem szeretnék senkiért a kórházba menni.
A felszerelésről csak annyit, hogy legyen rendben, egy gps és rádió nem árt. Ernyő kategória senkit ne tartson vissza, nem ezen múlik a dolog. DHV 1-2-es ernyővel repültek 200 km-es lapos háromszöget is 2008-ban.
Érdemes előkészülni alpesi meteoból, legalább a völgyszelekre és zivatarokra vonatkozóan.
Utazás
Mindig megelőző nap délután indulunk, hogy már a starthely közelében tudjunk aludni.
Az utazási költségeken egyenlő arányban osztozunk. Kocsit bérlünk, vagy aki hozza a sajátját annak az amortizációt fizetjük (egyenlő arányban).
Szállás
A kaja mellett a szálláson lehet a legtöbbet spórolni, ergo valószínűleg kemping vagy valami minimál faház. Én szívesen intézem ezt meg foglalok előre annak, aki még utazás előtt átutalja a pénzt.
Biztosítás
Mindenki intézi magának (pl. biztositas.hu). Európai IPPI kártyája legyen mindenkinek.
Helyi díjak
Felszállítás (felvonó vagy busz, átlagban kb. 10 EUR/alkalom) ha nem oldjuk meg magunk.
Starthely használati díj (kint általában szednek ilyet, pár euro / nap ha felvonó általában benne van az árban).
Várható költségek
Előzetes becsléseim szerint (utiköltség, szállás) kb. 35-40 eur/nappal lehet számolni, ami 3 napra 35 000 Ft / fő alatt van.
Uticél kiválasztásának szempontjai
Az adott évszakban/időszakban jó távrepülő helynek számít
Legyen valami helyi felszállítás (felvonó vagy busz)
Könnyen repülhető, átlátható hely, széles völgyek
Infrastruktúra, könnyű visszajutás önállóan is
Szállás a leszálló közvetlen közelében
A leszállóból önállóan is fel tudj jutni a starthelyre könnyen
6 óra alatt lehetőleg elérhető legyen a hely Budapestről
Alternatív program
Reméljük erre nem nagyon lesz szükség, pont ez az egész út célja, hogy jó időben legyünk jó helyen. Ha mégis (pl. főn) mehetünk klettersteigezni vagy túrázni.
Bejegyzések
